Több éves hagyomány és egyre népszerűbb.

Aki jógázik, tudja, hogy valami ellenállhatatlan hívása van. Amikor megérzed tested felszabadulását, rugalmasságát, a bensőd igazi nyugalmát – azt érzed, valahova visszataláltál. Megtaláltad az otthonodat.

Nem csak a belső lélek nyugalmadat, hanem a belső csendességedet.

Már nem riaszt a munka stressze, nem hat rád a város zaja, a főnök feszültsége. Érzékeled. Látod, hallod - aztán veszel két mély lélegzetet és benned valami elsimul. Látod magad előtt a feladatod, azt is, hogyan viszed véghez és már a megvalósításon vagy, ráléptél az útra.

Nem zökkent ki a zaj, mások idegessége. Csak azt veszed észre, - persze ehhez azért több gyakorlat szükséges, - haladsz az utadon.

Az életed is mintha új kerékvágásba tért volna. Érzed izmaid rugalmasságát, idegeid valahogy megnyugodtak, egyensúlyba kerültél önmagaddal. Az ismerősök megjegyzik: - Mi történt veled? Olyan jó a közeledben lenni! Rendben vagy! Egyben vagy. Kiegyensúlyozott vagy.

És te is ezt érzed. Valami kisimult benned és ez az életedre is kihatással van.

Ugyanúgy jönnek a feladatok. Akadnak problémák is.

Ám egy idő után már azt érzed, ha néhány mély lélegzetet veszel. Aztán belülre figyelsz. Megjön az a nyugalom, ami a jógaórákon is ott van veled. Már tudsz koncentrálni. A fókuszod egy pontra vetíteni és a munka is könnyebben halad.

Emlékszel, mikor még délután idegesen aggódva néztél az órádra, vajon eléred-e a jógaórát? Odaérsz-e? Épp most fog valami beesni.. egy kolléga, egy másik osztályról vagy egy telefon.. jajj, csak azt ne! - és valóban, így lett. És úszott el a nyugalom órája, láttad magad előtt, a jóga hajóját .. lassan, csendesen ringatózva távozott. Nélküled.

Ma már másként van.

A feladatodat magad osztod be. A kollégákkal egyeztetsz pár kérdésben, ütemezed a feladatod. Pontosan tudod, mikorra akarod befejezni ezt a blokkot. A határidővel barátságban vagy. Délután már benned van az öröm. Tudod, délután ismét ott leszel. Együtt hajlongtok, nyúltok, nyújtjátok még tovább magatokat.. akár ha szakad is a víz a hátadról az egyes álló ásaná-knál, tudod, ezt szereted. Minden izmot reszket, de megtartod, lélegzel nyugodtan és hátad mögött van minden inger és stressz. Bármi történhetett ma napközben, már elfeledted... csak itt vagy. Előrehajolsz, nyújtod a kezed és örömmel konstatálod, már eléred a talpad! Ám a jógaoktató rátesz egy lapáttal, mondja, hajlítsd a könyököd és húzd magad még közelebb. Már az az érzésed, a homlokod a térdere ér, fejtetőd eléri a lábujjadat .. ám még messze van. A derekad óvatosan enged. Már egyre rugalmasabb vagy.

Elcsodálkozol. Most sokkal tovább benne voltál, mint eddig bármikor. Érzed, a hátad engedelmes. A derekad régen megérezte, ha sokat kellett ülnöd. Mostanra már elfeledte.

A kutyában (Adho Mukha Svanasana) is nyújtva van a lábad. Igaz a sarkad, még nem tudod teljesen letenni, de ez még nem érint. Örülsz, ha emeled az ülőcsontod és nyújtva tudod tartani a hátad. Tenyered simul, érzed a karod erejét és ezt is tovább tudod megtartani.

Bár a homlokodról csurog a verejték, jól esően térdelsz le s veszed a mély lélegzeteket.

- Ki az a barom, aki azt mondja, a jóga: az csak ülsz törökülésben, fogod az ujjad és meditálsz – gyere ide és csináld ezt a sorozatot végig! Majd megtudod, miről is szól ez! – gondolod.

De végülis kit érdekel, másnak mi a véleménye róla?!

A lényeg, hogy te már itt vagy csinálod és érzed, az életed halad vele előre.

Mert az a nyugalom és koncentrálás, amit a gyakorlásban csinálsz, óhatatlanul is átmegy és megvalósul életed más területén. Igaz van erőfeszítés. Ám az eredménye is látszik!
Egyenes hát, büszke tartás, nyitott mellkas. Nyugodt légzés és a legnehezebb gyakorlatot is meg tudod már csinálni. Érzed és tudod, nincs lehetetlen számodra.

Az jut eszedbe, amit az oktatód mond rendszeresen, most már csak az újaknak: - A „nem tudom” párost az ajtónál tedd le és ide úgy gyere be: „hogyan tudom megcsinálni”?

Ez a szlogenje. És valóban bevált. Sose hite, hogy ennyi mindent és így fog tudni megcsinálni. De most itt van és tudja. Nincs vele gondja.

Az biztos, hogy mindig újabb asana (jóga gyakorlat) kerül elő. Valami mindig változik, sose ugyanaz. ÉS ez is rendben van.

Egyik nap könnyebb, máskor nehezebb. Ahogy a lélek állapota adja.

A lényeg, hogy mindig fejlődik. És most már érti, amikor a jógatanár mondja: a lélegzet mindig ott van veled, segít és emlékeztet, ezt a könnyű helyzetet te is elérheted, hisz a lélegzeted segít és támogat.

Ezért indul a táborba is el. Szüksége van a tömény kikapcsolásra. Itt végre megérti és egyúttal megérzi, milyen csak a jógának átadnia magát.

A finom étkek, vagy épp a gyümölcsös könnyű napok, mennyiben segítenek, mennyiben lép előre és érzi meg, találja meg önmagát és akarja, mintha mindig is ezt csinálta volna!

Az már csak hab a tortán, hogy kiket ismer meg? Hogyan engedi bele magát a folyamatba és rájön, az egész róla szól. Egymást segítve tanítjuk, oldjuk a régi mintát s tesszük le, amit cipeltünk.

Sok minden megértés születik ilyenkor. S pár nap alatt, közelebb kerülünk önmagunkhoz. Még azzal is, akit elsőre nagyon nem bírtunk.

Mert megértjük, hogyan segít a létével és mennyi mindent ad akár a szemléletével.

Így tanít a jóga nap, mint nap, előrelépni, megtalálni önmagad.

Csoda-e a hát, ha a tanár azt mondja, ennél mélyebb önismerettel még nem találkozott! És te is megéled, megtapasztalod és rájössz az ez út – önmagadhoz vezet.

Ha kedved van velünk tartani – még megteheted: http://www.eromerito.hu/content/iyengar-jogatabor-pilisben-2014

Idén is Pilisszentlászló a célunk. Örülönk, ha velünk tartasz!

Sütő Mária

ERŐmerítő tréner, Iyengar jógaoktató