Kezdő és újrakezdő jógázóként és aktív számítógépnél dolgozóként igen gyakran érzek forróságot az alsó csigolyáim és a keresztcsontom környékén. Sokáig azt gondoltam, hogy elmeszesedett csigolyáim miatt van ez. Már-már bele is törődtem ebbe az állapotba, mígnem rátévedtem az alábbi leírásra a tantralap.hu-n a kundalini energiáról és az áramoltatásához szükséges egyensúly létrehozásáról. Ennek olvasása közben - úgy éreztem - sikerült felkúsztatni ezt az energiát, majd visszaáramoltatni. Saját laikus tapasztalatomat írom itt le, hogy hogyan történt.

Örömmel veszem a tapasztaltabbak meg a hasonló érzéseket átélt tagok megjegyzéseit.

A Kundalininek több neve is van. Hívják "kreatív energiának", "csavart erőnek", Saktinak és "kígyótűz­nek" . A jóga-hagyománya Kundalinit kígyóként ábrázolja, amely a gerinc alján, az Ida, Pingala és Szusumna (gerinc melletti levegőcsatorna) találkozási pontján, há­rom és félszer összecsavarodva fekszik és alszik.

Mivel ezek számomra ismeretlen, új szavakként csengtek, utánanéztem: az Ida a női energia, mely a gerinc bal oldalán megy fölfelé, a Pingala pedig a férfi energia, mely a jobb oldalon kering lefelé.

Ha egyszerre lélegzünk az Idán és a Pin­galán keresztül, ez egyensúlyba hozza az agy jobb és a bal felének működését. Így érhető el a kettős légzéssel és az energiák kiegyensúlyo­zásával az Egység Légzését -írja a tantralap.  Azt is megjegyzi, hogy a kozmikus tudat felé vezetõ úton ez az egyik legfontosabb technika.

Nem volt nehéz így lélegezni. Az én megoldásom az volt, hogy belégzéskor az Idán fel, kilégzéskor a Pingalán áramoltattam le, közben emellett még igyekeztem a Szusumnára, vagyis a gerinc melletti légcsatornára is koncentrálni.

Így kúszott fölfelé nekem is :-)

Érdekes volt az alábbiakat olvasni arról, hogy a légzésünk belső áramai napszak szerint periódikusan változnak. Jó lesz figyelembe venni...

"A belélegzett levegő áramlása a szwara jóga tantrikus rendszeré­ben leírt, egymást követő ciklusokat követi. Ez a tudatosan megtevezett váltakozó orrlyukakon keresztül történő légzés tudománya. Átlagos körülmények között egy ember körülbelül 15-ször vesz le­vegőt percenként, ez nap 21 000 belégzést tesz ki. Természetes mó­don is vehetünk egyszer egyik, másszor másik orrlyukunkon keresztül levegőt. Egy-egy orrlyuk körülbelül 45 percig tölt be domináns sze­repet. Amint ez az uralkodó pozíció az egyikről a másikra megy át, egy pillanatra egyensúlyi állapot keletkezik.

A nap folyamán az agy energiapályáiba több prána áramlik. Ez a sűrű energiafolyam a gerinc jobb oldalán ereszkedik le, és szolá­ris. A delet követően a prána a gerinc baloldalán felfelé halad, és lunáris. Ez azért van így, mert az első hat periódust a nap, a követ­kezõ hatot pedig a hold irányítja. Ezért a dél és az éjfél jelenti a szo­láris és lunáris pránikus energia-áramlások közötti legtökéletesebb egyensúlyt, és ez erősebb Kundalini áramlást eredményez a Szusumnába. Ez a két időpont a legalkalmasabb a Kozmikus Kobra Légzés Meditációra."

Még ezt írják:

"A Kundalini felébresztése az emberi inkarnáció legfőbb célja.

Jóga technikákkal ébreszthető fel. Ha felébred, megindul a gerincen felfelé. Amint a hat gerinc központon (csakrán) áthalad, életet visz beléjük, éppúgy, mint azokba a lelki erőkbe, amelyeket a csakrák irányíta­nak.

A tantrikus gyakorlatban azt tanuljuk meg, hogy ha felkelted életenergiádat vagy sze­xuális vágyadat, és eközben a légzést, mint közvetítő eszközt haszná­lod, automatikusan kezded majd érezni a Kundalini erőt."

Kipróbáltam, de ez ilyenformán nekem nem ment...

Viszont ahogy a gerinem alsó részén érzem a forróságot és elkezdek a légcsatornára gondolva normál belégzéssel a gerinc baloldalán fölkúszó energiára, kilégzéssel meg a gerinc jobb oldalán lefelé ereszkedő energiára gondolni, a forróság is automatikusan fölfelé kúszik a gerincem közepén. Ezt az érzést is befogva a tudatos koncentrációmba, már sikerült a forróságot az Egység Légzésének pár perces gyakorlása során egész a koronacsakráig felnyújtani. Merthogy maradt a forróság lent is, csak egyre terjedt fölfelé, mintha egy gumit húznék. Hol itt volt forróbb, hol ott.

Ezt éltem át a kundalini fölkúszása közben: miközben az alsó csigolyáknál is folyamatosan éreztem a forróságot, az egyre magasabbra jutott a hátamon a vállaimig. Aztán a hátsó nyakrészen szó szerint áttört, miközben egy pillanatra összeszorult a torkom és szédülést, tarkó fölötti nyomást éreztem. De ez szerencsére hamar abbamaradt. Jött a fejtető bizsergés, mintha egy korona lenne a fejemen. Kicsit általánosan elzsibadtam és a földhöz szegeződtem.

Ilyet írnak erről:

Mi a kapcsolat a jóga és a Kundalini között?

Igazából minden meditációnak, minden jógafajtának, minden spirituális KERESÉSnek valahol az a végső célja, hogy életre keljen bennünk a Kundalini energia! Ha ez megtörténik és végíg halad 6 csakrán, akkor valósul meg az igazi JÓGA állapot. A JÓGA azt jelenti KAPCSOLAT. A Kundalini segít bennünket, hogy létrejöjjön a Lelkünk (lényünk örök része) és az Univerzális Lélek, a Mindenen Átható Szeretet Erejével való kapcsolat. Ezt az erőt minden vallásban másképp nevezik – Szentlélek, Paramachaitanya, Ruh - de attól még ugyarról az erőről van szó és a cél is mindenhol ugyanaz, kapcsolatba kerülni a Mindenen Átható Szeretet Erejével. Ez maga a megvilágosodás.

Az az állapot, ahol teljes nirváná van. Itt a Sahaja Jógában ez a folyamat nem egy pillanat alatt történik meg, mint pl. Buddhánál. Shri Mataji által tanított technikával nem egyszere az egész Kundalinik emelkedik fel, hanem egy pár szál ebből az energiából. És ezt is akkor lehet érzékelni, ha meditálunk. Aztán visszahúzódik. De már ennek a pár szálnak is csodálatos hatása van az életünkre! Aztán minél inkább az életünk részévé válik a meditáció, annál több energiaszál fog felébredni a Kundalini energiánkból, és annál inkább közeledünk a megvilágosodáshoz! Az igazi valláshoz, az igazi szentséghez, a nirvánához, kinek hogy tetszik.

Hát mit mondjak. Nem ezt éreztem. Az igaz, hogy mikor a fejtetőre ért a forróság, akaratlanul elmosolyodtam és hosszabb ideig kissé kábult állapotba kerültem, úgy, mint az irányított vizualizációs utazások után, de nem gondolom, hogy megvilágosultam volna :-(

Így hát kerestem tovább. Nem jó olyat átélni, amire nincs az ember felkészülve. Bizonytalanná tesz...

Tovább kutakodva még ezt találtam erről:

"A megvilágosodás visszatérés ahhoz a Forráshoz, amely létreho­zott téged; úgy, hogy tudatára ébredsz energiád Forrásanak, és eggyé válsz ezzel a Forrássa! Az eleterő bolygónkra valahonnan a Tej­út közepéről érkezik. Olyan ez, mintha képzeletben be­kapcsolnál egy színes TV-t, és agysejtjeiddel érzékelnéd a hatalmas Tejutat. Ha egyszer kapcsolatba kerültél ezzel az energiával, és visz­szatértél ebből a kiterjesztett állapotból, már soha nem leszel ugyan­az az ember, aki azelőtt voltál."

Ebben a leírásban - belegondolva - tényleg lehet valami. Valóban nagyobb tisztelettel kezdek lenni a természet, a Naprendszer és a kedves Földanyánkkal szemben. Jobban, mélyebben kezdem átérezni a nagyobb, tágabb dimenziókat, mint a Földet, a Naprendszert és finomabban, mélyebben a belső világomat.

Már korábban olvasam, hogy nem szabad megrekeszteni a Kundalinit a fejtetőn, hanem tudatosan koncentrálva leereszteni a homlokon, torkon, mellkason, hason, alhason keresztül vissza a gyökércsokorba, bocsi, gyökércsakrába.

Egyébként ez a folyamat - meglepetésemre - roppant kellemes volt. Kellemes hűsen simogatta végig a homlokomat, arcomat, a mellkasomat, ellazította a hasamat és jólesően megbizsergette alhasi szerveimet, míg visszatért a kiindulási pontra, a gerincem aljába.

Kíváncsian várom a meglátásaitokat és azt, hogy vajon más taggal is megtörtént-e már ez. Mondom, én teljesen laikus vagyok a témában. Jógáztam ugyan már korábban rendszeresen, de csak a hatha jógát és a jógalégzést gyakoroltam. Egyéb jóga és keleti tanok távol maradtak tőlem.