Megfigyelhetjük, hogy aki hoszabb ideje jógázik, általában eléggé fitt, formás, karcsú, súlyfeleslege nincs. Ez részben az általában a jógához szervesen kapcsolódó egészséges életmódhoz, talán a vegetáriánussághoz is kapcsolható, de persze magához a jógához is, hiszen kedvező "mellékhatása" általában a  fogyás is. Hogy miért? Mert a jóga három alapvető ponton elősegíti  a fogyást:

Mozgás
A jógaászanák olyan testgyakorlatok, melyek kivitelezéséhez fizikai mozgásra, energia felhasználásra van szükség.

A Jógatáplálkozás laktovegetárius, amely tiszta, egyszerű, természetes ételekből áll, amelyek könnyen emészthetőek, és elősegítik az egészséget.

Az egyszerű ételek segítik az emésztést és a tápanyag beépítését.

A tápanyagok öt kategóriába sorolhatók: fehérjék, szénhidrátok, zsírok,vitaminok és ásványi anyagok, valamint rostanyagok.

 

A természetes környezetből származó élelem fogyasztása, amely jó minőségű talajon nőtt, segít a jobb tápanyag ellátásban.

A kontakt jóga, mint nevéből is kitűnik, nem más, mint a párban, vagyis állandó kapcsolatban végzett gyakorlás, mely a jóga egy sajátos élményével ajándékoz meg bennünket.

A gyakorlatok alapvetően a hatha jóga, vagyis a testgyakorlatok jógájának elemeire épülnek.

Az irányzatot Nateshvar Ken Scott fejlesztette ki eredetileg abból a célból, hogy a páros a gyakorlás által a klasszikus ászanákat egymás segítségével könnyebben és pontosabban sajátítsa el. 

A másik emberrel való együttműködés azonban nem csak a mozdulatok minőségére, testünkre, de lelkünkre és szellemünkre is jótékony hatással van.

 

 

Több száz ászanát - jógapozitúrát - rögzít mozgóképen az India gazdag kulturális örökségét védeni hivatott állami hivatal.

 

A cél, hogy a felvételek megdönthetetlen bizonyítékként szolgáljanak arra, hogy senki ne tudjon új jógastílust szabadalmaztatni anélkül, hogy bebizonyosodjon, nem az eredeti indiai technikák valamelyikét másolja.

 

Régebben próbálkoztak már ezzel, de hiába fordították le az ősi szövegeket, az nem hozott eredményt, úgyhogy most videóval próbálkoznak.

 

Bármelyik irányzatot válasszuk is, a jóga alpját mindegyik változatban a légzés képezi. Legtöbben mégis inkább a mozdulatok precíz kivitelezésére koncentrálnak, és csak másodsorban a légzésre, pedig helyes légzéstechnika nélkül valójában senki sem képes a mozdulatok "szabványos" kivitelezésére.

A jóga tanában a légzőgyakorlatok (pránajámák) különleges jelentőségűek, hiszen a jóga rendszerében elemi feltétel a helyes légzéstechnika elsajátítása, másfelõl a jóga csaknem minden kedvezõ hatás alapvetően e gyakorlatok révén valósul meg.

A jóga eredetéről ritkán beszélünk, ezért álljon itt pár sor erről is:

a jóga (yoga) szanszkritül egyfajta keleti bölcselet, Indiában fejlődött ki (innen szármaik a hinduizmus és a buddhizmus is.)

Már 6-7 ezer éves, az Indus-völgyénél talált romok közül is előkerültek jógára utaló leletek, méghozzá meditáló jógik képei.
Kutatók egy része a Kr.e 1200 és 1500 közötti időkre teszi a jóga kialakulását, melyre az utalásokat a Rig-Védában vélik felfedezni.

 

A bhudzsangászana (másnéven: kobra, kígyó póz) erősíti a vállizmokat, fokozza a gerinc hajlékonyságát, javítja a testtartást. Kedvezően hat a pajzsmirigy, a mellékvesék működésére, sőt, növeli az önbizalmat.

Hogyan csináljuk?

1. Hasra fekszünk - tenyerünk a váll előtt a földön - belégzésre emeljük a  törzset, az alkarok maradnak a földön - kilégzéskor vissza a törzs 
2. ezután belégzéskor már feljebb emeljük a törzset, csak a tenyér marad a földön - köldök is marad a földön
3.

A savászana (hullapóz) egy klasszikus relaxációs testelyzet a jógában, általában ezzel fejezzük be a gyakorlatsorokat. Ilyenkor ernyednek el, pihennek meg és frissülnek is fel az edzés alatt megnyúlt, befeszült izmok. Egy kisebb alvással is felér.

Ez az állapot nagyban hasonlít a félig alvó állapotához, amikor a test már némileg elzsibbad, ellazul, az agy azonban még éberen működik, összpontosítja gondolatfolyamatait. Ha az illető végtagjait ekkor megemeljük, azok ernyedten esnek vissza földre.

Rövid jógapályafutásom alatt arra úgy érzem, hogy ez még a könnyebb ászanák közé tartozik, és egészen kellemes érzés véghezvinni. :)
Meg kell nyitni a mellkast, felfelé tolni a kart, erősen tartani magunkat, nem támaszkodni a lenti kézre.
Terpeszállásból indulunk ki, ekkor kilégzünk lassan (6mp), majd belégzés(6mp) közben jobb karunkat oldalsó középtartásba tesszük, bal karunkat pedig felnyújtjuk a levegőbe, magasba.
Kilégzéskor jobbra hajlunk, ujjunk hegyével megérintjük a talajt, bal karunkat a fülhöz szorítjuk.

Fura vagy nem fura, megfelelő jógagyakorlatokkal az ember bőre is szép és egészséges lehet. A szem, az arc és a tekintet is a lélek tükre, szépségükhöz a bőr frissessége, tisztasága is éppúgy hozzájárul, mint a lelki béke, kiegyensúlyozottság, testi egészség, stresszmentesség. Tehát nem elegendő csak néhány jógagyakorlat, de segítség lehet.

Íme néhány azok közül a dinamikus, fordított testhelyzetekből, pozíciókból, izzasztó gyakorlatokból, melyek a bőrre is kedvezőleg hatnak:

Gyertya póz (szárváng ászana):

Kiskorunkból is ismerhetjük, a mezei tornaórák kedvelt póza.

 

Barátnőmmel pár hete elkezdtük a dinamikus jógaedzést. Nehéz ügy, ugrálás, futkosás, felcsavart fűtés nélkül, télen is csöpög rólunk a víz, és 10 perc alatt párásra leheljük a termet 8-an. Ennek ellenére, ahogy az edzőleányzó is mondta, addiktív. Szeretünk visszajárni, várjuk. Hihetetlen izomláz kíséri egyelőre, de azt sem bánom. Végre mozgok, izzadok, teszek magamért.

 

A dinamikus jóga (power jóga) azoknak ajánlott, akik nem szeretik az aerobicot, a klasszikus hatha jógánál pedig picit jobban meg szeretnének izzadni.